Kié a vagyon, ki lesz az örökös?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

Ki ne ábrándozott volna már gazdag amerikai nagybácsiról? Esetleg arról, hogy váratlanul mesés vagyont örököl? Mióta az emberiség vagyont halmoz fel, mindig fontos kérdés volt, hogy ki lesz az örökös. Napjainkban sincs ez másként, hiszen az öröklés szabályai mindenki számára lényegesek. Ki előbb, ki utóbb, de biztos, hogy találkozunk vele életünkben. De ki lesz a jogszerű örökös?

Ahhoz, hogy a címbeli kérdésre választ kapjunk, elsőként az alábbi alapfogalmakat kell pontosan ismernünk.

A magyar jog ismeri a törvényes és a végrendeleti öröklést. Törvényes öröklésről akkor beszélünk, amikor az öröklés sorrendjét, azt, hogy ki mit örököl, stb. a törvény rendezi. Ezeket a szabályokat a Polgári Törvénykönyvben találjuk meg.

Végrendeleti öröklésről akkor van szó, amikor az örökhagyó még életében gondoskodni akart vagyonáról és végrendeletet készített. Vagyis ő maga kívánta meghatározni, hogy ki és milyen arányban legyen az örököse. A végrendeletre, annak érvényességére vonatkozó szabályokat is a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

A törvényes és végrendeleti öröklés sorrendjét is rendezi a törvény. Ha az elhunyt végrendelkezett, akkor elsősorban ez fogja meghatározni, hogy ki és mit örököl utána. Ha nincs végrendelet, akkor a törvényes öröklés szabályai fognak érvényesülni. Mint már megszokhattuk az életben és a jogban is, a fő szabály alól mindig van kivétel, így itt is vannak olyan szabályok, melyek módosíthatják, hogy végül is ki milyen vagyonhoz jut, de ennek részleteire most nem térünk ki.

A törvényes öröklésnél az elhunyt rokonai lesznek az örökösök, meghatározott sorrendben. A rokonsági kapcsolatot a törvény alapvetően vérségi alapon határozza meg, kivételnek tekinthető az örökbefogadás.

A rokonok esetében is van egy törvényi sorrend.

Elsőként az elhunyt leszármazói állnak, vagyis a gyermekek, majd az unokák, azután a dédunokák. Természetesen a házastársról is gondoskodik a jog, ő haszonélvezeti jogot kap, amennyiben nincs leszármazó, akkor viszont már ő örökli a vagyont.

Olyan is előfordul, hogy sem leszármazó, sem házastárs nincs, ekkor a felmenői illetve az oldalági rokonok következnek a sorban, vagyis a szülők, testvérek, nagyszülők, unokatestvérek stb.

De mi a helyzet akkor, ha se végrendelet nem készült, se rokonok nincsenek már? Ki örököl ilyen esetben?

A törvény erről is gondoskodott, hiszen vagyon nem maradhat gazdátlanul. Ekkor az állam lesz az örökös. Jogszabályok azt is rendezik, hogy az állam nevében melyik szervezet jár el, kit értesítenek, ki intézkedik.

Címkék: , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Ügyvédi iroda elérhetősége